Húsvét, az ünnepek ünnepe
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Nagy izgalom előzi meg a készülődést, hiszen a húsvéti időszak Görögországban a legnagyobb és még a nem hívők számára is igen lélekemelő, gyönyörű ünnepsorozat. Az ortodox egyház a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget és az azt követő első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon ünnepli, ám az eltérő számítás miatt ez gyakran nem esik egybe a nyugati kereszténység húsvétjával. Az idei évben a katolikus húsvét után egy héttel tartjuk az ortodox húsvétot.
Míg a katolikusok inkább Jézus szenvedéseire, megpróbáltatásaira fókuszálnak, addig a görögök leginkább a feltámadás ünneplésére készülnek. Az ortodox húsvétra, az ünnepek ünnepére egy héten keresztül tart a lélek felkészítése, amelyet lehetőségei szerint mindenki igyekszik betartani és minden nap a hagyományokon alapuló népszokások forgatókönyve szerint zajlik.
A vallást gyakorlók ezen a héten minden nap ellátogatnak a templomba. A délutáni miséket ilyenkor különleges, misztikus hangulat lengi be. Aki már járt ilyenkor Görögországban és betért egy-egy templomba, egészen különleges élményben lehetett része, hiszen gyönyörű bizánci egyházi himnuszokat hallhatott.
A hétfő, a kedd, és a szerda inkább várakozásteli befelé forduló csendességgel telik, de nagycsütörtök estére már minden háznál kikerülnek díszként egy tálba a vérvörösre festett tojások. Rendszerint mellé kerül egy különleges, színes, feldíszített gyertya, a lambáda is, amelyet a lelki vezetőnek is tartott keresztszülők hoznak a ház gyermekei számára, általában ajándékok kíséretében. A keresztgyerekek cserébe piros tojást és kalácsot adnak az ajándékhozóknak. A kalács közepébe sokszor sütnek egy befestett piros tojást.
Nagyszombat este, éjfél előtt 20 perccel a hívők, a családok összegyűlnek a templomok előtt, a gyerekeknek is ott a helyük, akik magukkal viszik a lambádájukat és a nagycsütörtökön festett piros tojásokat is. Mindenki az éjfelet, a feltámadás pillanatát várja, amikor a szent lángot – amelyet minden évben repülőgépen hoznak egyenesen Jeruzsálemből, a Feltámadás Templomából – kézről kézre adják az emberek, meggyújtva gyertyájukat, hogy azzal térjenek haza.
A hosszú böjtölés után jöhet a hagyományos bárány, vagy kecskehús belsőségekből készült tápláló magirica leves, így a lakomával hivatalosan is kezdetét veszi a húsvét.
Vasárnap már kora reggeltől elkezdődik a készülődés a báránysütésre a házak udvarán, vagy akár egy kis település terén. Aki csak teheti, az ünnepre elutazik a szülőfalujába, mert ilyenkor a falu főterén akár több bárányt is sütnek egyszerre, ami órákon keresztül készül és ezután szinte az egész falu egy családként együtt eszik, iszik, ünnepel, szinte egész vasárnap.
A valláson kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
