Húsvét Görögországban


A görögországi húsvéti ünnepkör filozófiájában, külsőségeiben és időpontjában is eltér a katolikus ünneptől. A két időpont ritkán esik egybe, a legnagyobb különbség akár öt hét eltérés is lehet. Idén négy héttel a katolikus ünnep után ünnepljük az ortodox húsvétot.

Míg a katolikusok inkább Jézus szenvedéseire, megpróbáltatásaira fókuszálnak, addig a görögök leginkább a feltámadás ünneplésére készülnek. Az ortodox húsvétra, az ünnepek ünnepére egy héten keresztül tart a lélek felkészítése, amelyet lehetőségei szerint mindenki igyekszik betartani és minden nap hagyományokon alapuló népszokások forgatókönyve szerint zajlik.

A vallást gyakorlók ezen a héten minden nap ellátogatnak a templomba. A délutáni miséket ilyenkor különleges, misztikus hangulat lengi be. Aki már járt ilyenkor Görögországban és betért egy-egy templomba, egészen különleges élményben lehetett része, hiszen gyönyörű bizánci egyházi himnuszokat hallhatott. Hogy a templom virágvasárnapra teljes pompában fogadja a híveket, már szombaton este elkezdik feldíszíteni, jellemzően a bejárathoz helyezett hatalmas pálmafalevelekkel, a jeruzsálemi bevonulásra emlékezve. Lázár, vagy Lazarosz feltámadását is a virágvasárnapot megelőző szombaton ünneplik. Egy különleges, kizárólag ezen a napon elkészített süteményt készítenek a görögök ezen a napon: a lazarákiát. A kis gyolcsba tekert emberke formájú édesség fahéjas, diós, szegfűszeges illatot áraszt, amely az illatos balzsamra is emlékeztet.

A hétfő, a kedd, és a szerda inkább várakozásteli befelé forduló csendességgel telik, de nagycsütörtök estére már minden háznál kikerülnek díszként egy tálba a vérvörösre festett tojások. Rendszerint mellé kerül egy különleges, színes, feldíszített gyertya, a lambáda is, amelyet a lelki vezetőnek is tartott keresztszülők hoznak a ház gyermekei számára, általában ajándékok kíséretében. A keresztgyerekek cserébe piros tojást és kalácsot adnak az ajándékhozóknak. A kalács közepébe sokszor sütnek egy befestett piros tojást is, aminek a tésztájába, mahlepit és a Chiosz szigetéről származó masztihát is kevernek. Ezektől az összetevőktől már messziről illatozik a sütőben sülő kalács. A sütést követően már tilos munkát végezni, a balkonokon megjelenik egy vörös ruhadarab, posztó- vagy vászondarab, mely Krisztus kiontott vérét szimbolizálja.

A nagypéntek a könnyek és a gyász napja. Egész nap lassan félreverik a harangokat, mindenki komor színekbe öltözködik, de a rádiókban sem szól vidám zene. Mindenki az esti körmenetre, az Epitafióra készül, amikor a korpuszt a feltámadás szimbolikájának megfelelő virágokkal gazdagon feldíszítve viszik végig a városok, települések lezárt utcáin.

Nagyszombat este, éjfél előtt 20 perccel a hívők, a családok összegyűlnek a templomok előtt, a gyerekeknek is ott a helyük, akik magukkal viszik a lambádájukat és a nagycsütörtökön festett piros tojásokat is. Mindenki az éjfelet, a feltámadás pillanatát várja, amikor a szent lángot – amelyet minden évben repülőgépen hoznak egyenesen Jeruzsálemből, a Feltámadás Templomából – kézről kézre adják az emberek, meggyújtva gyertyájukat, hogy azzal térjenek haza. Attól sem kell félni, ha útközben esetleg elalszik valakinek a lángja, hiszen a családtagok, vagy a hívők közül valaki újra meggyújtja nekünk, amely az összetartozás, a szeretet és a tudás szimbóluma is egyben. A házba lépés előtt még a bejárat szemöldökfáját is megszentelik a lánggal, egy keresztet írva rá, aztán meggyújtja mindenki otthon az erre előkészített mécsesét.

A tojások összekoccintásának, a cungrizmának is ilyenkor jön el az ideje. Akinek nem reped meg a tojása, az  elnyeri a másiktól és úgy mondják: szerencse is fogja kísérni.( Ez a szokás a magyar görög-keleti vallásúak is körében is él.) Majd a hosszú böjtölés után jöhet a hagyományos bárány, vagy kecskehús belsőségekből készült tápláló magirica leves, így a lakomával hivatalosan is kezdetét veszi a húsvét.

A húsvétot a görögök leginkább a szabadban töltik. Vasárnap már kora reggeltől elkezdődik a készülődés a báránysütésre a házak udvarán, vagy akár egy kis település terén. Aki csak teheti, ezért az ünnepre elutazik a szülőfalujába, mert ilyenkor a falu főterén akár több bárányt is sütnek egyszerre, ami órákon keresztül készül és ezután szinte az egész falu egy családként együtt eszik, iszik, ünnepel, szinte egész vasárnap.

Görögországban tájegységenként is különböző szokások vannak. Az egyik legjellegzetesebb húsvét, vagyis paszha  Korfu szigetén van, ahol a város főterén hatalmas, vízzel telt agyagedényeket dobálnak le a szombati éjféli feltámadás után, egyfajta örömünnepként. Kos szigetén pedig minden évben hatalmas tűzijátékkal, petárdákkal ünneplik a feltámadást eufórikus hangulatban.

Megosztás:

További bejegyzések

Skip to content