Görög passió az opera nyelvén
A közelgő ortodox húsvét alkalmából egy kuriózummal ismertetjük meg a Görög Intézet honlapjának olvasóit. A Görög Passió című operát a keletkezésének idején Svájcban élő cseh zeneszerző, Bohuslav Martinů írta, Nikosz Kazandzakisz „Akinek meg kell halnia” című regénye alapján, A mű bemutatója 1961-ben, Zürichben volt, ám sem a zeneszerző, sem Kazandzakisz nem érte meg a premier napját.
A négy felvonásos opera cselekménye megegyezik a regény történetével. Lükovrisziben, a Szarakina-hegység egyik görög falujában járunk, a török hódoltság idején. A dalmű kezdetén Grigorisz atya kiosztja a közelgő passiójáték szerepeit a falu lakosai közt. Krisztust Manoliοsz, a pásztor, Júdás alakját pedig Panait, a kovács fogja játszani. A passió további szerepeit is a falu lakóira osztja, akik a történet előrehaladtával egyre inkább felveszik a szerepük szerinti karakterüket, viselkedésüket és sorsukat, egészen a tragikus végkifejletig, Manoliοsz haláláig.
Martinů műve méltó az eredeti Kazandzakisz regényhez. Az opera elsősorban a regény cselekményének vallásos, látomásszerű megközelítését erősíti fel. Martinů zenéjére mindig jellemző, hogy sokat merít a népzenei, folklórkincsből is, a Görög Passióra pedig különösen jellemző, hogy a görög népzene és az ortodox egyházi zene megidézése teszi igazán autentikussá a művet. A kórusok grandiózusak és magával ragadóak, a falu népének megszólalásai szépek, tablószerűek és hatásosak. Hiteles az opera jellem- és helyzetábrázolása is. Noha a történet a realitás síkján játszódik, a harmadik felvonás álomjelenete szürreális elemekkel is gazdagítja az összművészeti szövetet.
Görögországban a mű első előadása Thesszalonikiben volt, 2005-ben , Ioanna Manoledaki görög visszafordításában, aki nagyban támaszkodott Kazandzakisz regényének eredeti szövegére. A karmester Christian von Gehren volt.
A Cseh Televízió angol nyelven forgatott nagyszabású, különösen látványos operafilmet, 1999-ben. Érdekesség, hogy a film alapjául szolgáló hangfelvételt 18 évvel korábban, 1981-ben, éppen 50 évvel ezelőtt rögzítették, a Brnói Filharmonikus Zenekarral, Sir Charles Mackerras vezényletével. Érdemes tehát megnézni és újraélni a másfél órás film során a passiótörténettel párhuzamosan azt a megrendítő, hamisítatlan görög sorstragédiát, amelyet már ismerhetünk Kazandzakisz regényéből, ám a zene olyan rétegekkel gazdagítja, amely még megdöbbentőbbé teszi a történetet.
A telejes opera film itt látható:
