Neogrécista tanulmányok a bizantinológiai konferencián
November 20-23. között zajlott az Eötvös Collegium székhelyén a “Byzanz und das Abenland – Byzance et l’Occident” című nemzetközi bizantinológiai és neogrecista konferencia a Magyar Bizantinológiai Intézet szervezésében. November 22-én és 23-án hallhatták az érdeklődők a görög szekció előadásait. A szekció ünnepélyes megnyitóján Emmanouil Apostolakis, Görögország magyarországi nagykövete, Koranisz Laokratisz, az Országgyűlés görög nemzetiségi szószólója és Agárdi Bendegúz Szpírosz, a Görög Intézet igazgatója köszöntötték a konferenciát. Mindhárman kifejezték köszönetüket dr. Horváth Lászlónak, a Magyar Bizantinológiai Intézet és az Eötvös Collegium igazgatójának, hogy a Ménesi úti intézmény befogadta az ELTE BTK Görög Tanszéke Újgörög Munkacsoportját, amelynek az ELTE-n belüli átszervezések következményeként 2021-től méltatlan körülmények között kellett volna folytatnia munkáját. Az Eötvös Collegium székhelyén három jól felszerelt helyiséget kapott a munkacsoport, valamint könyvtára számára is megfelelő elhelyezést biztosítottak. További érdeme dr. Horváth Lászlónak, hogy az immár hagyományos bizantinológiai konferencián belül az elmúlt években megjelenést biztosított a neogrecista tanulmányoknak is.
November 22-én a görög szekció első részében Athanasios Efstathiou, a kerkirai Jón Egyetem történelem szakának vezetője olvasta fel Eleni Volonaki, a Peloponnészoszi Egyetem adjunktusának tanulmányát, melyben N. Vaszilaki leveleiben elemzi az ókori görög írásbeliség hatását. Ezt követően Delbó L. Katalin német nyelven ismertette “Rend a rendetlenségben” című előadását, amelyben Niketas Eugenianos regényének felépítését taglalta. Szebehleczky Borbála újgörög bölcsész doktorandusz Zavirasz György örökségét tanulmányozza; ezúttal legújabb kutatásaiból ismerhettünk meg részleteket, majd Agárdi Bendegúz Szpírosz, a Görög Intézet igazgatója tartott előadást a két világháború közötti magyar-görög politikai, oktatási és gazdasági kapcsolatokról.
November 23-án Fokasz Nikosz, az ELTE professzora a kisázsiai katasztrófáról a korabeli magyar sajtóban megjelent cikkeket elemezte, Vincze Xénia kulturális antropológus, a Görög Intézet tudományos munkatársa pedig bemutatta a görög politikai emigráció kezdetei éveinek (1948-1956) levéltári forrásait. Végül Nakos Konstantinos, az ELTE Újgörög Munkacsoportjának oktatója Nikosz Kazantzakisz utolsó regényét (“Emelkedő”) elemezte.
A görög szekció egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melyben Athanasios Efstathiou, a Jón Egyetem történelem tanszékének vezetője az ókori görög írásbeliség és a görög egyetemi oktatás kapcsolatát elemezte, Eleftheria Siapanidou, a Manolisz Glezosz Iskola oktatója az intézmény történetéről tartott előadást, míg dr. Solti Dóra adjunktus, az ELTE BTK Újgörög Munkacsoportjának vezetője a munkacsoportnak az újgörög irodalom terén végzett oktatói tevékenységét mutatta be.
Fotó: Görög Intézet, Oikonomou Andreas
