…És jövőre Görögországban – 1. rész


Az …És jövőre Görögországban című tanulmánykötet negyven, Görögországba visszatelepült göröggel, döntően Athénben és Thesszalonikiben készült interjúkra építő tanulmányt tartalmaz. A Görög Intézet feladatának tartja ezen eredmények bemutatását, amelyeket részletekben adunk közre. Elsőként a kötet szerkesztőjének Fokasz Nikosz szociológus professzor Előszavát és Micsinai István “Most Pesten vagyok, hagyjatok ott egy picit…” tanulmányát közöljük.

– Kicsi fekete és ugrik – így kért segítséget a bolhák elleni kilátástalannak tűnő küzdelemben a budai lakásba frissen beköltözött görög háziasszony magyar szomszédaitól, 1956 nyarán. Senki sem sejthette, hogy ez az első kapcsolatfelvétel évtizedes barátságok nyitánya lesz.

A résztvevőket – többek között egy Kolozsvárról áttelepült magyar családot, szovjet hadifogságból, valamint „málenkij robot”-ból hazatért fiatalembereket és egy négytagú görög családot – a második világháború vihara hozta össze.

Az 1946–1949-es görögországi polgárháború után Magyarország hétezer görög menekültet, köztük háromezer szülői felügyelet nélküli gyermeket fogadott be. A döntést a politika hozta. A magyar társadalmat nem kérdezték, a görög menekültek pedig azt sem tudták hova kerülnek, miért és meddig maradnak ott. A Magyarországon történt letelepedést követően azonban az együttélés feladatát – ahogy indító példánkban is – már az érintetteknek kellett követlen, személyközi kapcsolataikban megoldaniuk.

Ezt a többrétegű folyamatot, identitásuk formálódását, az integráció folyamatát, az egymásról kialakított képet kívántuk feltárni, amikor 2011-ben elkezdtünk életút interjúkat készíteni a magyarországi görögök körében. Ennek első eredménye volt az Identitások határán című kétnyelvű kötet. A kutatást ezt követően a Görögországba visszatelepült egykori magyarországi görögökre is kiterjesztettük. A jelen kötet a velük készült interjúkból született tanulmányokat tartalmazza.

Fokasz Nikosz

Előszó

Az 1946–49-es görögországi polgárháború, s az annak következtében Magyarországra került görögséggel kapcsolatos kutatások mintegy hét évtizedes múltra tekintenek vissza.

Az első jelentősebb publikációs hullám 1948 és 1952 között volt: az ekkor megjelent publikációkat a görög kommunisták melletti erőteljes politikai és ideológiai elkötelezettség jellemezte. A hatvanas évek második felében kezdődött és a hetvenes évek végére átnyúlt második hullámban döntően a polgárháború után Magyarországra érkezett görögök első generációjának tanult képviselői láttak hozzá az újkori Görögország történetének szisztematikus feldolgozásához és bemutatásához (Politisz 1966; Politisz 1967; Szamarasz 1971). Ekkor születtek az első visszaemlékezés jellegű publikációk is (Caruha 1978).

A magyarországi görögség szociális és politikai jellemzőinek kutatása és elemző bemutatása a fentiekhez képest viszonylagos késedelmet szenvedett. Magyar szerzők a nyolcvanas évek legelején kezdtek el szisztematikusan foglalkozni a magyarországi görögséggel, mégpedig döntően a Fejér megyében található Beloiannisz falu görögségének elemzése kapcsán (Vargha 1982; Hetényi 1980; Hetényi 1982).

A nyolcvanas évek végén kezdődött az iskoláit már Magyarországon végzett második generáció publikációs aktivitása is. A történészi munkák (Dzindzisz 1994) mellett kiemelkedik Szidiropoulosz Archimédesz sokoldalú szociológiai, történészi, néprajzi szempontokat ötvöző munkássága. Számos tanulmányban elemezte a magyarországi görög emigráció megszületését, a nemzedékek egymáshoz való viszonyát, a Magyarországra történő megérkezés körülményeit, a kezdeti zárt közösségeket, majd az ezt követő beilleszkedési folyamatot (Szidiropulosz 1983, 1987a, 1987b)

Az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény és ennek nyomán a kisebbségi önkormányzatok létrejötte új fejezetet nyitott a görög kisebbséggel kapcsolatos kutatásokban. A kilencvenes években számos kisebbségekkel foglalkozó néprajzi antológiában jelent meg a görögséggel foglalkozó írás (lásd például Papadopulosz 1996, 2000).

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata pedig interjúkötetek (Papadopulosz 2005) és visszaemlékezések megjelenését támogatta (Zianos 2005). Mindeközben a magyar kutatók is nyitottak a görögséggel kapcsolatos szociálpolitikai (Tardos, 1996), illetve néprajzi (Vincze 2006) témák irányába.

Kétségtelenül új lehetőséget teremtett, hogy a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata 2003 végén megalapította a Magyarországi Görögök Kutatóintézetét. Ennek fokozatosan kialakuló stabil állami finanszírozása lehetővé tette az Ellinika Biblia (Görög Könyvek) könyvsorozat elindítását, amely 2013-ig tíz kötetet ért meg. 

Ezekre az előzményekre támaszkodva az ELTE Társadalomtudományi Kar kutatóinak részvételével hosszú évekre tervezett kutatást kezdeményeztünk. Ennek egyik első eredményeként 2013-ban megjelent a huszonnyolc magyarországi göröggel készült életútinterjúkra támaszkodó tanulmányokat tartalmazó görög–magyar, kétnyelvű Identitások határán című kötet. 

A munkát a Görögországba visszatelepült görögök körében készített interjúkkal folytattuk. 2017 májusában Athénben megjelent egy gyűjteményes görög nyelvű kötet, amely kutatásunk első eredményeit tartalmazza. A jelen kötet negyven, Görögországba visszatelepült göröggel, döntően Athénben és Thesszalonikiben készült interjúkra építő tanulmányokat tartalmazza. Papp Richárd tanulmánya feltárja, hogy az első generáció érzelmi kötődése Görögországhoz és a görögséghez annak ellenére is erős maradt, hogy Magyarországon elkezdődtek a kulturális integráció folyamatai. Dés Júlia tanulmánya második generációs magyarországi görögökre támaszkodik. A velük készített interjúkból kiderül, hogy szüleik mindig is átutazónak tekintették magukat Magyarországon, s az átmenetiségnek ezt az érzését továbbadták gyermekeiknek is. Mikes Hanna tanulmánya a visszatelepültek görögországi (vissza)integrálódásának hetvenes és nyolcvanas évekbeli folyamatát írja le. Közismert, hogy a magyarországi görögség identitásának fenntartásában-fennmaradásában alapvető szerepet játszott a görög konyha. Micsinai István tanulmányából kiderült ennek a fordítottja is. A visszatelepültek számára fontossá vált, hogy magyar konyhát is vezessenek Görögországban. Gregor Anikó tanulmánya azt igyekszik feltárni, hogy a Magyarországon felnőtt és szocializálódott görög nők miként tudtak beilleszkedni az eltérő kulturális hagyományú görög társadalomba. 

A polgárháború következtében Magyarországra került görögséggel kapcsolatos magyar nyelvű irodalom jegyzéke

Athanasiou Christoforos (1982): Az újkori Görögország története. Tankönyvkiadó, Budapest.

Batsios Takis és mtsai. (szerk.) (2009): Életrajzgyűjtemény a görög származású diplomásokról, 1948–2008. (Ellinika Biblia 5.) Új Mandátum Kiadó, Budapest.

Caruha Vangelió (1978): Piros szegfűk és cédrusok. Kossuth Kiadó, Budapest.

Dellagrammatikasz Jannisz (1977): A fasizmus uralma és bukása Görögországban. Kossuth Kiadó, Budapest.

Dzindzisz Jorgosz (1994): A magyarországi görögök legújabb kori története. In: Demeter Zayzon Mária (szerk.): Másság – azonosság: kisebbségismereti előadások Kőbányán. Kőbányai Önkormányzat Emberjogi, Kisebbségi Bizottsága, Budapest. 82–89. 

Fenyő Béla (1948): A görög nép szabadságharca. Társadalmi Szemle, 1. 53–57. 

Fokasz Nikosz (2006): Előszó. In: Köszönjük Magyarország! Magyarországi Görögök Kutatóintézete – Görögség Háza Alapítvány, Budapest.

Funtukidisz Szokratisz (2012): Στον δρόμο της τιμής (Ellinika Biblia; 9.) Új Mandátum Kiadó, Budapest.

Hetényi István (1980): Beloiannisz. Fejér megyei történeti évkönyv, (III. évf.) 14. 125–149.

Hetényi István (1982): Beloiannisz: fejezetek egy magyarországi görög falu történetéből. Honismeret, (X. évf.) 5. 28–31.

Nikolakopulosz Iliasz – Rigosz Alkisz – Pszalidasz Grigorisz (szerk.) (2006): A görög polgárháború: a varkizai egyezménytől a Gramosznál lezajlott hadműveletig: 1945. február – 1949. augusztus. (Ellinika Biblia; 1.) (Balogh Ádám et al. ford.) Új Mandátum Kiadó, Budapest.

Leduc, Victor (1947): A fasizmus Görögországban. Társadalmi Szemle, (II. évf.) 7–8. 584–587. 

Papadopulosz Filiposz (1996): A magyarországi görögök múltjáról és jelenéről. In: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából. 1. kötet. 53–62. 

Papadopulosz Filiposz (2000): Emberi sorsok a görög történelem sodrában. In: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából. 3. kötet. 251–267.

Papadopulosz Filiposz (2005): San ta poulia… 2.: Omologies Elinon Ouggarias. = Miként a madarak…: Magyarországi görögök vallomásai. Újpesti Görög Kisebbségi Önkormányzat, Budapest.

Politisz Jánisz (1966): Az újkori Görögország története. (Stúdium könyvek, 54.) Gondolat Kiadó, Budapest.

Politisz, Jánisz (1967): Görögország. Kossuth Kiadó, Budapest.

Samarasz Oresztész (1971): Napjaink Görögországa. Kossuth Kiadó, Budapest.

Segítséget a Görög Népnek Országos Bizottsága (1948): Α görög nép szabadságharca. Szikra Nyomda, Budapest.

Szendrő Ferenc – Tiszay Andor – Trencsényi-Waldapfel Imre (sajtó alá rend.) (1948): A görög szabadságért. Segítséget a Görög Népnek Országos Bizottsága, Budapest. 

Szidiropulosz Archimédesz (1983): „…hát megleltem hazámat”? A magyarországi görög emigrációról. Ifjúsági Szemle, 4. 79–97.

Szidiropulosz Archimédesz (1987): Emigráció és repatriálás: adalékok a kelet-európai görög emigráció kérdéséhez. Valóság, (XXX. évf.) 12. 92–100.

Szidiropulosz Archimédesz (1987): Görög kisebbségek Magyarországon. A kelet-európai emigráció akkulturációs kérdései. Néprajzi Hírek, (XVI. évf.) 1. 33–34.

Szidiropulosz Archimédesz (1990): Ithaka partjai: A kisebbségi lét dimenziói. Eötvös Kiadó, Budapest.

Szidiropulosz Archimédesz (1993): A görög emigráció a forradalomban. Világosság, (XXXIV. évf.) 10. 76–83.

Szidiropulosz Archimédesz (1997): 1956 görögök a forradalomban. Flaccus Kiadó, Budapest. 

Tardos Katalin (1996): Kirekesztve: interjú egy görög származású asszonnyal. In: Tausz Katalin – Várnai Györgyi (szerk.): Rejtőzködő jelen: tanulmányok Ferge Zsuzsának. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.

Theocharidis, Antonios (2008): Életem mozaikja. (Ellinika Biblia; 4.) Új Mandátum Kiadó, Budapest. 

Vargha László Gyula (1982): Történetek és néprajzi vonatkozások a Fejér megyei görög emigrációs községben. Fejér Megyei Szemle, 1. 6982.

Vincze Ildikó (2006): Hagyomány és identitásalkotás: ünnep és tánc a budapesti görögök három generációjában. Néprajzi Látóhatár, (XV. évf.) 12. 7399.

Zianos Thanasis (2003): Nehéz évek, 19401950. (Eléni Szimicáki – Thanászisz Zianósz ford.) Görög Országos Önkormányzat, Budapest.


A kötet az Eötvös Loránd Tudományegyetem tankönyv- és jegyzettámogatási pályázatán elnyert forrás felhasználásával jelent meg.

A tanulmányok alapjául szolgáló interjúk a Magyarországi Görögök Kutatóintézete támogatásával készültek.
© Fokasz Nikosz

Micsinai István tanulmányát itt olvashatják.

Megosztás:

További bejegyzések

Skip to content