Saját archívum létrehozása a cél
A Görög Intézet egyik fő feladata a magyarországi görögök történetének kutatása. Cél, hogy saját archívumunk létrehozásával segítsük a kutatókat, emellett a feltárt archív dokumentumok alapján új publikációk jelenhessenek meg a témában. Erről több ízben beszámoltunk már a honlapunkon,és a közösségi médiában is,most egy nagyobb összefoglalót közlünk.
Január 1-től intézményünk tudományos munkatársa Vincze Xénia történész, akivel az év elejétől folyamatosan járjuk a levéltárakat, és feltárjuk a görög politikai emigrációra vonatkozó dokumentumokat. Olyan források ezek, amelyek az elmúlt húsz évben nem kerültek feldolgozásra.
Még év elején együttműködési megállapodást kötöttünk a Fővárosi Levéltárral és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával, de egyeztetést folytattunk a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójával is.
A Fővárosi Levéltárban a fővárosi ipari tanulók törzslapjait, illetve a Fővárosi Görög Tannyelvű Általános Iskola (később Manolisz Glezosz Iskola) archívumát fotózzuk. Megkezdtük a fővárosi kerületekben elhunyt honfitársaink halotti anyakönyveinek rendszerezését kerületenként 1948-tól 1980-ig.
Folytatódik a Magyarországon Élő Görög Politikai Emigránsok Egyesületének a Magyar Nemzeti Levéltárban található 20 doboznyi archívumának fotózása.
A Pest Vármegyei Levéltárban egyelőre a budakeszi halotti anyakönyveket tártuk fel, 17 görög honfitársunk hunyt el a Fodor Szanatóriumban, az ő síremlékük felújítása a nevek feltüntetésével folyamatban van.
Beloianniszban lefotóztuk a Polgármesteri Hivatalban található, a kezdetektől vezetett anyakönyvet, amelyben nyomon kísérhető egy-egy emigráns útja a Görögországból történt meneküléstől, az útközben érintett országokon keresztül egészen a magyarországi emigráns helyszínekig.
A Veszprém Vármegyei Levéltárban az emigráció kezdetén létesült görög gyermekotthonok archívumát térképezzük fel. Szándékunkban áll digitalizálni a levéltárban őrzött, az emigráció számára kiemelkedő jelentőséggel bíró iskolai dokumentumokat.
Szentesen és Szegeden a nagymágocsi Károlyi-kastélyban működtetett görög idősek otthona után kutatunk. A levéltáron kívül jártunk a kastélyban és a nagymágocsi temetőben is. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy az itt elhunyt mintegy húsz honfitársunk egyetlen síremléke sem maradt meg. Vélhetően más hazai temetőkhöz hasonlóan itt is tömegsírban nyugszanak, és a későbbi évtizedekben rájuk is temettek. Ismertek a nevek, a temetőben egy emlékművel tudunk megemlékezni szomorú sorsú honfitársainkról. Közülük nagyon sokan 90 év felett kényszerültek emigrációba. Találtunk halotti anyakönyvet 103 évesen elhunyt emigránsról is az ötvenes évek elejéről.
Kutatjuk a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltárban a görög emigránsokkal kapcsolatban őrzött dokumentumokat is. Az alsózsolcai fióklevéltárban és a miskolci főlevéltárban is jártunk. Miskolcon volt Beloiannisz után az ország második legnagyobb görög közössége, de Ózdon és az egykori Leninvárosban (ma: Tiszaújváros) is éltek és dolgoztak görög honfitársaink. Szintén a megyében működött a putnoki idősek otthona, a nagymágocsi mellett itt is éltek idős görög emigránsok. Itt is feltárjuk a Miskolcon elhunyt honfitársaink 1948-1950 közötti halotti anyakönyveit. Prioritásunk, hogy a miskolci, illetve a teljes BAZ megyei görög emigrációról egy kiadványt jelentessünk meg. E célból számos miskolci görög családdal készítettünk és készítünk interjút.
