A húsvéti ünnepi időszak a görög ortodoxiában

A görögök számára a Húsvét a legfontosabb vallási ünnep. A készülődés lényegében a Füstcsütörtöknek (görögül: Tsiknopempti/Τσικνοπέμπτη) nevezett ortodox ünnep után kezdődik. A Tsiknopempti a farsangi időszak második hetének csütörtökére esik, és a magyar Torkos Csütörtökhöz hasonlóan rengeteg húsételt fogyasztanak ezen a napon a görögök. A nap nem véletlen, mert a szerda és a péntek böjti napoknak számítanak. Idén február 24-re esett a Tsiknopempti.

A Triódion és a Nagyböjt

A Triódionnak nevezett időszak magába foglalja a Nagyböjtöt és az arra felkészítő heteket. A Vámos és Farizeus Vasárnapjának nevezett vasárnapon kezdődik, tíz héttel Húsvét előtt, és egészen Nagyszombat éjfélig tart. Első három hete előkészületül szolgál a böjti időszakra.

Első hetében, a Vámos és Farizeus Vasárnapját követő héten, a Tékozló Fiú Vasárnapjáig mindent szabad fogyasztani, még a szokásos szerdára és péntekre sem kell tekintettel lenni, fölmentés van érvényben mindenre. A következőhéten, Húshagyó Vasárnapig már böjti nap a szerda és a péntek, más előírás azonban nincsen, a szokásos hetirendet követjük. A Húshagyó Vasárnapot követő héten az ortodox hívek elhagyják étrendjükből a húst, de Vajhagyó Vasárnapig – szerda és péntek kivételével – mindennap fogyasztható a másodlagosan állati eredetű táplálék, valamint a hal is. A Vajhagyó Vasárnap este tartott istentisztelet, a „Megbocsátás Vecsernyéje”, azaz a Tiszta Hétfő vecsernyéje jelenti a tulajdonképpeni Nagyböjt kezdetét.

A Tiszta Hétfő (Kathara Deftera/Καθαρά Δευτέρα) idén március 7-én volt. A görög ortodox keresztények számára a Tiszta Hétfő a Húsvét előtti Negyvennapos Nagyböjt (Μεγάλα Τεσσαρακοστή/Megala Tesszarakoszti) kezdetét jelenti, ami igazából 47 napig tart. Ez a nap zárja le a karnevál időszakát. A hívek elállnak az állati termékek fogyasztásától egészen Nagyszombatig. Ilyenkor mindenki kivonul a zöldbe, ott piknikeznek, majd sárkányt eregetnek, így próbálnak meg kommunikálni Istennel. A tekintetüket az égre rögzítik mindaddig, amíg a sárkány repül, és minél magasabbra szárnyal a sárkány, annál közelebb kerül az ember Istenhez. A sárkány hordozza az emberi szellemet, és a sárkányeregető a hiedelem szerint közelebb hozza magát a Teremtőhöz.

Az asztalon megtalálható mindenféle böjti finomság, amelyeket a Tiszta Hétfő ételeinek is neveznek: 

•  „tenger gyümölcsei” – tintahal, polip stb.
• halva: sajtolt szezámmagból, tahinivel készült édesség, rendkívül magas vastartalma van, ez helyettesíti a húst a böjt idején, rendkívül tápláló
• olajbogyó
• „gigantesz”: óriásbabsaláta 
• dolmadákia: szőlőlevélbe töltött, friss kaporral és petrezselyemmel, újhagymával fűszerezett rizs
• fava: sárgaborsóból készült egytálétel
• tirokafteri: csípős fetakrém
• taramoszalata: halikrakrém
• Lagana (Λαγάνα): csak ezen a napon készített, szezámos kenyér

Az eredeti Lagana hozzávalói: 500 gramm liszt, 350 ml víz, 10 gramm szárított élesztő, 1 csipetnyi cukor, 10 gramm só, 2 evőkanál olívaolaj, s a végére szezámmag.

Készítése: Egy nagy tálban felfuttatjuk a vízben a cukorral az élesztőt. Miután felfutott, hozzáadjuk a lisztet, az olajat és a sót, majd az élesztős keveréket. Jól összedolgozzuk, nagyon jól megdagasztjuk. Ha kész vagyunk a dagasztással, a tésztát egy tálba tesszük, aminek az aljára egy kicsi olívaolajat öntünk, belenyomkodjuk a tálba és lefedjük folpackkal. Másfél órára félretesszük megkelni. Kinyújtjuk hosszúkás darabokra a három gombócra osztott, megkelt tésztát, azután bekenjük cukros vízzel a tetejüket. Legjobb, ha azonnal sütőpapíron nyújtjuk ki, így egyből tepsibe helyezhető. Ujjunkkal a teljes felületét megnyomkodjuk, hogy így  „lagána” külsőt kapjon. Megöntözzük olívaolajjal, jócskán megszórjuk szezámmaggal,  és a 170 fokra előmelegített sütőben kb. 20-25 percig sütjük, amíg szépen meg nem pirul.

A Szent Negyven Nap és a Nagyhét (Αγία και Μεγάλη Τεσσαρακοστή και Μεγάλη Εβδομάδα)

A magyar szóhasználatban Nagyböjtnek nevezett időszak két szakaszból áll: a Szent Negyven Napból és a Nagyhétből. A Szent Negyven Nap időszaka Tiszta Hétfővel kezdődik, s egészen a Virágvasárnapot megelőző Lázár Szombatjáig tart. A Szent Negyven Nap idején hagyományosan csak hétvégén fogyasztható bor és olaj, ezt azonban csak azok gyakorolják, akiknek szervezete elég erős a szigorú önmegtartóztatáshoz. Első hetében, a Tiszta Héten mindazonáltal szigorú böjt van előírva, amelynek során a bor és olaj fogyasztásától a hét minden napján tartózkodni ajánlatos. A Szent Negyven Nap a Virágvasárnap előtti péntek este, azaz Lázár Szombatjának kezdetén ér véget, ez a Tiszta Hétfőtől számított negyvenedik nap. Virágvasárnap hal, bor és olaj fogyasztása megengedett. Március 9-én és 25-én, a Szebasztei Negyven Vértanú és az Örömhírvétel ünnepén szintén fogyasztható hal, bor és olaj – kivéve, ha 25-e történetesen Nagyhétre esik.

A Nagyhéten a legszigorúbb a böjt, sokan csak kenyeret és fokhagymát esznek ilyenkor. 

Nagycsütörtökön festik a görög asszonyok a tojásokat. Ma már többféle színűre festhetik a tojást, de a hagyományos szín a piros, ami Krisztus vérét jelképezi.

Nagypénteken az idős asszonyok egész nap csak vízzel hígított ecetet vesznek magukhoz, a legmélyebb a gyász. Este hordozzák körbe Krisztus jelképes sírját, az Epitáfioszt. Sokan, legfőképpen a gyerekek átbújnak alatta, mert a néphit szerint így egészségesek maradnak egész évben. 

Nagyszombaton az éjfélkor tartott Feltámadási Liturgiáig mindenfajta ételtől tartózkodnak a hívek. Nagyszombat este a feltámadásra várva mindenki elmegy a templomba. Amikor aztán éjfélkor a pap megjelenik, és felszólítja a híveket: „Gyertek és vegyetek a Fényből!”, mindenki az ő gyertyájáról próbálja meggyújtani a sajátját. A szentfényt mindenki hazaviszi, ezzel gyújtják meg a házi ikonosztáz mécsesét, előtte azonban keresztet vetnek vele a bejárati ajtóra, a füstjével pedig keresztet rajzolnak az ajtófélfára, majd körbehordozzák a házban, hogy mindenhová juttassanak a feltámadás öröméből. Otthon a már előre megterített asztal várja a hosszú böjtöléstől összeszűkült gyomrokat. Feltámadáskor csaknem mindenhol magiríca (báránybelsőségből készített leves) az ünnepi eledel. Koccintanak a tojással, s az a szerencsés, akinek a tojása épen marad.

Húsvét vasárnap és hétfőn egész nap folyik az eszem-iszom, dínom-dánom. Kiemelt helyet foglal el a nyárson sült bárány, de ezenkívül számos húsvéti ételkülönlegesség is terítékre kerül. A családi asztalnál elfogyasztott finomságok után faluhelyen a templomtéren gyűlik össze a falu apraja-nagyja, s kezdetét veszi a tánc. A mulatság jó közösség esetén egy hétig is eltarthat.

Húsvét vasárnapi étkezés

Nyílt tűzön sütnek egy egész bárányt. De miért pont a bárány? A görögöknél az ókorban is fontos szerepet játszott áldozati állatként, melyet jeles ünnepeken a tisztelt istenség oltárán áldoztak fel. A bárányevés utalás Krisztus utolsó vacsorájára, amelyet halálának előestéjén tanítványaival együtt fogyasztott.

Húsvétkor és utána 40 napig a “Χριστός Ανέστη!” (Hrisztósz anészti!) = „Krisztus föltámadt!” köszönés a szokásos, amire a válasz: «Αληθώς Ανέστη!» (Alithósz anészti!)= „Valóban föltámadt!”.