Díj egy templomért, egy életműért és egy családi vállalkozásért
Dimitriu Achilleas építészt 2021.március 15-én Áder János köztársasági elnök a magyar-görög kulturális kapcsolatok ápolásában ,valamint a beloianniszi ortodox templom felépítésében vállalt szerepe elismeréseként MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT polgári tagozata kitüntetéssel tüntette ki. Interjúnkban igyekeztünk teljes pályaívet felrajzolni a beloianniszi ortodox templom építőjének életútjáról, karrierjéről.
A görög gyökerek fontossága nem is lehet kérdés, hiszen az odaítélt díjat is a beloianniszi ortodox templom felépítésében vállalt szerepe elismeréseként kapta. A faluhoz való kötődése ma is fontos?
Görög gyökereim a görögországi Kasztoria megyei Kato-Fterja faluig nyúlnak vissza, ahol 1944-ben láttam meg a napvilágot. Édesanyám, sajnos, hároméves koromban meghalt. 1948-ban édesapám, a három félárván maradt gyermekével menekülni kényszerült a polgárháború borzalmai elől. A családunk a menekülés során szétszakadt. Hányattatott és keserves, Dél-Európát megkerülő hajóutat követően, édesapámmal együtt Magyarországra kerültem 1949.októberében, itt nyertünk befogadást. Több görög gyermekkel együtt én a hőgyészi Apponyi-kastélyba kerültem, majd az újonnan épült Görögfalvára, ahol nyolc hasonló sorsú gyermekkel együtt, egy lakásban laktunk. Az általános iskolát is itt kezdtem, majd 1952-től a dohánygyári görög kolóniában lévő gyermekotthon iskolájában, azt követően pedig a Százados úti általános iskolában már magyar gyerekek között, két nyelven folytathattam tanulmányaimat. A falu mindig meghatározó volt számomra, itt élt édesapám, rokonaim, rendszeresen látogattam őket. Az augusztus 20-i ünnepek is kihagyhatatlanok voltak, hisz az ország egész területéről – de külföldről is- jöttek honfitársaim, barátaim erre az alkalomra. A templom építésekor a Győr-Beloiannisz-Győr útvonalat naponta tettem meg. Akkor alakult ki a jelenlegi erős kötődésem is a faluhoz.
Az építészeti szakma felé egyenes út vezetett? Szerepet játszott a választásban az is, hogy gyermekszemmel látott felépülni egy egész falut?
A faluban kisgyermekként töltött másfél –két évre úgy emlékszem, hogy nehéz volt feldolgozni a család hiányát. Azt sem tudtam, mi történik körülöttem. Mérnöki indíttatásom azzal kezdődött, hogy a rajzolás már kisgyermekként érdekelt, Makrisz Zizi művésznő óráit érdeklődéssel látogattam. Középiskolai tanulmányaimat a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban folytattam. Itt egy festőművész által vezetett rajzkörben hódoltam a képzőművészet iránti szeretetemnek, de tagja voltam egy magyar néptánccsoportnak is. A képzőművészet vonzott leginkább, szobrászművész szerettem volna lenni, de aztán mégis a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára adtam be jelentkezésemet, ahol végül is az Építőmérnöki Karra vettek fel, ahol 1970-ben szereztem diplomát. Az egyetem után a 31. számú Állami Építőipari Vállalatnál ipari létesítmények úgynevezett csúszó-zsaluzatos technológiával történő kivitelezésén dolgoztam, építésvezetőként. Főbb munkáim a Beremendi Cementműben a betonsilók, a százhalombattai középső kémény, az újszegedi víztorony, vagy a bulgáriai BOBOB-DOL elektromos erőmű hűtőtornya voltak. Közben megtaláltam életem párját is, 1972-ben házasságot kötöttünk feleségemmel, Kiss Évával és Győrbe költöztünk. Ádám Achilles fiunk és Éva Afrodité lányunk már itt születtek.
Úgy tudom,van egy saját szabadalma is…
Győrben különböző tervező és építőipari cégeknél építés-tervezőként, építőanyag-minősítőként dolgoztam, sőt, több évig voltam igazságügyi műszaki szakértő, miközben 25 évig magántervezői tevékenységet is végeztem. Szabadalmi ügyvivői képesítést is szereztem, ezután, a budapesti 14.sz. Ügyvédi Munkaközösségnél szabadalmi ügyvivőként dolgoztam. Hogy a kérdésére is válaszoljak:saját szabadalmam is van, aminek érdekes története van: az Országos Találmányi Hivatal 1989-ben szabadalmi oltalmat adott „Földrengés ellen védő alapozási szerkezet építményekhez” című szabadalmamra, melynek lényege, hogy az alap és felépítmény között elhelyezett szerkezet rugalmas kapcsolatot létesít, így a keletkező rezgéseket nagymértékben csillapítja. A szerkezet gyakorlati hasznosítására tett erőfeszítéseim nehezen haladtak. Mivel azonban Magyarországon nem gyakoriak a földrengések, itt érthetően nem volt iránta nagy érdeklődés. A budapesti Görög Nagykövetségen keresztül eljuttattam az akkori görög miniszterelnök számára, de ők sem mutattak érdeklődést. Az 1994-es nagy San Francisco-i földrengés idején Bill Clinton amerikai elnöknek is felajánlottam találmányomat, amelyet érdemi reakció nélkül ugyan, de megköszöntek. Mégis, egyfajta elégtétel számomra, hogy – miután szabadalmamat sajnos nem védte széleskörű nemzetközi-jogi oltalom – a látszólagos hivatali érdektelenség ellenére, több forrásból is arról értesültem, hogy az USA-ban is, és Görögországban is, több jelentős épületnél alkalmazták az általam szabadalmaztatott műszaki tartalmú, földrengésvédő építészeti technológiát.
A szakrális építészet kihívásai miben különböznek az egyéb épületek, vagy beruházások tervezésének kihívásaihoz képest?
A görögországi szülőfalumat a polgárháború során lerombolták, egyedül a nagyapám és családja által épített templom menekült meg a kíméletlen rombolástól. Ezért volt nagy kihívás számomra mikor 1993-ban Michail Bécsi Metropolita megbízást adott Beloiannisz falu görög ortodox templomának létrehozására, amelynek finanszírozását Konstantinos Dafermos, Bécsben élő, görög származású üzletember vállalta. A tervezést megelőzően tanulmányoztuk a szakrális építészettel kapcsolatos szakmai irodalmat, fiam két ízben is Görögországba utazott, görög mesterekkel tárgyalt, templomokat keresett fel. A magyarországi görög közösség igényeit is figyelembe vette. A hagyományos kilenc osztású görög templom tervezésénél a magyarországi éghajlati tényezők is meghatározók voltak. A munkálatokba nagyapámhoz hasonlóan én is bevontam családi vállalkozásunk tagjait. Építészmérnök fiam a tervezést, építőmérnök lányom a belső és külső burkolatok és a kerítés tervezését végezte, én a kivitelezést irányítottam. Feleségemre maradt az árubeszezés, az adminisztráció, a kert tervezés és a nyugodt háttér biztosítása A statikai terveket Sztavropulosz Lazarosz mérnök készítette, a kőműves és betonozási munkákat Puha Ferenc és munkatársai. 1994. augusztusban kezdtük az építkezést, 9 hónap alatt elkészült az épület. A belső falfreskókat Kosztasz Xinopulosz Kateriniben élő mester, a belső fafaragásokat Georgios Faliaridis athéni mester készítette, a harangot Athénben öntötték. A padlóburkolatban elhelyezett márványlapba vésett kétfejű sas Hondromatidisz Rigasz debreceni szobrász művész utolsó munkája.. A templomot 1996. május 19-én szentelték fel — nagyszabású ünnepség keretében.
Már többször szóba kerültek gyermekei. Eszerint a családban tovább öröklődött a hivatás is. Apa és fia, vagy lánya mindig együtt dolgozik? Melyek a legfontosabb közös munkáik?
1990 fordulópont volt az életemben. Feleségemmel együtt megalapítottuk az ACHILLES Mérnöki és Kereskedelmi Kft-t, majd1994-ben családi vállalkozásunk megvásárolt egy 22,5 hektáros területet Győr külterületén egy 4 hektáros tóval, ahol feleségemmel és gyermekeinkkel karöltve megkezdtük az ACHILLES Szabadidőpark kialakítását. Az általam tervezett, illetve az általunk felépített ACHILLES Parkban ma már közkedvelt étterem, büfé, és strand, valamint a nádfedeles üdülőházakban szállás lehetőség várja a vendégeket.
A létesítmény működtetését fiam családja vette át tőlünk, én az ingatlangondozás és fejlesztés területén segítem tovább a munkájukat. A hivatás ugyan tovább öröklődött, de csak a templom építésén és az ACHILLES Park megvalósításán dolgozott együtt a család. Fiam építész irodát működtet Budapesten, lányom Szombathelyen él építőmérnök férjével. A most nekem ítélt magas rangú kitüntetést – családom valamennyi tagjára nézve is – nagy elismerésnek és megtiszteltetésnek tekintem.
