HAGIA SOPHIA – 85 év után újra mecset az ortodox székesegyház

Az utóbbi napokban futótűzként járta be a világsajtót, hogy Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke 2020. július 10-én, a nemzetközi felszólítások ellenére elrendelte a konstantinápolyi (Isztambul) Szent Szófia székesegyház újbóli mecsetté alakítását. A bejelentés óta az egész világon tiltakozások és elítélő nyilatkozatok születnek a döntés kapcsán.

A Szent Szófia (Aja Szofia, Hagia Sophia) székesegyházat, a Bizánci birodalom, sőt, az akkori világ legnagyobb templomát Kr. u. 563-ban szentelték fel, és közel ezer évig az ortodox egyház központja volt. Konstantinápoly 1453-as oszmán törökök általi elfoglalása óta mecsetként használták egészen 1934-ig: ekkor Kemal Atatürk alatt az épületet szekularizálták, és egészen a múlt hétig múzeumként működött tovább, 1985 óta pedig az UNESCO Világörökség része.

A török iszlamista politikai erők számára egy álom valósult meg a székesegyház mecsetté alakításával. A tervek szerint a muszlim istentiszteletek idejére a keresztény mozaikokat függönyökkel és más, csúcstechnológiás eszközökkel fogják eltakarni. A török államfő szerint annak ellenére, hogy státusza megváltozott, az épület az emberiség közös kulturális örökségeként továbbra is nyitott ajtókkal fogja várni a nem-muszlimokat is.

Míg a török állam határozottan saját szuverén ügyének tekinti a Szent Szófiával kapcsolatos döntéseket, a világ politikai színterén erős reakciókat váltott ki a döntés. Csalódottságuknak adtak hangot többek között az Európa Parlament, Oroszország és az Egyesült Államok is, ám Törökország komolyabb retorziókra nem számíthat. A görög külügyminiszter óvatosságra int: szerinte nem szabad a székesegyház ügyét görög-török konfliktusra leegyszerűsíteni. A keleti keresztény egyházak vezetői (többek között Bartholomaiosz konstantinápolyi, Kirill orosz pátriárka, valamint a román, a ciprusi, a grúz ortodox egyházfők) tiltakozásukat fejezték ki a döntés ellen, Ferenc pápa pedig fájdalmát fejezte ki az eset kapcsán. Az örmény ortodox pátriárka azonban üdvözölte a lépést, mint mondta, az épület elég nagy ahhoz, hogy keresztény és muszlim istentiszteletnek is otthont adhasson. A képet tovább színesíti, hogy a döntést a török világi szervezetek mellett az iszlamista világszervezetek jó része szintén elítéli, mivel szerintük ellentétes az iszlám toleranciával.

Jelentős görög és nemzetközi sajtóorgánumok szerint a Szent Szófia ügye mögött több van, mint puszta vallási sovinizmus. A török hivatalos felmérések megmutatták: a lakosság 55%-a úgy ítéli meg, hogy politikai haszonszerzés áll a háttérben, Erdogan elnök a határmenti krízishelyzetről akarja a közvélemény figyelmét elterelni.

A Magyar Országgyűlés görög nemzetiségi  szószólójának, Sianos Tamás úrnak e tárgykörben írott tiltakozó levelét az alábbiakban közöljük

Miniszterelnökség

Semjén Zsolt
nemzetpolitikáért, egyházügyekért és
nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes részére

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr!

Mint az immáron közismert, 2020. július 10-én a Török Köztársaság elnöke, Recep Tayyip Erdogan, elrendelte a konstantinápolyi Hagia Sophia székesegyház 1934-től múzeumként működő épületének újbóli mecsetté alakítását.

A magyarországi görögök országgyűlési szószólójaként kötelességemnek érzem kifejezni közösségem tiltakozását a török elnök döntése ellen. A Hagia Sophia a keleti kereszténység szimbolikus székesegyháza, még ha azt Konstantinápoly 1453-as, oszmánok általi elfoglalása után 1934-ig mecsetként is használták. Az épület 1985 óta a UNESCO Világörökség része, a világ keresztény közösségének zarándokhelye. A török elnök döntése durva támadás mind a keresztény világ, mind pedig az európai értékek ellen, de az egyetemes görögség számára is szomorú üzenetet hordoz.

Magyarország számára fontos megjegyezni, hogy a Hagia Sophia székesegyház világörökségében kiemelt helyen szerepel a Szent László királyunk leányát, Piroskát ábrázoló mozaik is, amelyen Eiréné császárnéként II. Ioannész császárral tisztelegnek a Kis Jézust tartó Madonna előtt.

A magyarországi görögök képviseletében arra kérem Miniszterelnök-helyettes Urat, hogy közösségünk tiltakozásából is erőt merítvén, szíveskedjen képviselni érdekeinket a nemzetközi politikai színtéren is.

Köszönettel és tisztelettel:

Budapest, 2020. július 15.

Sianos Tamás

Magyar Országgyűlés

görög nemzetiségi szószóló

(Hasonló levelet írt Sianos Tamás szószóló Soltész Miklós Úrnak, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárának, illetve Hölvényi György európai parlamenti képviselőnek.

Semjén Zsolt Miniszterelnök-helyettes Úr tájékoztatta Szószóló Urat, hogy szolidaritását fejezte ki I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka felé, valamint Hölvényi György úr is aláírta a görög európai parlamenti képviselők által kezdeményezett nyilatkozatot, mely leszögezi: “a Hagia Sophia ügyében tett török lépések, amelyekkel az Európai Unióra kívánnak nyomást gyakorolni, szembemennek a vallások békés egymás mellett élésével és világosan jelzik, hogy Törökország súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, illetve az európai elveket és értékeket”.)

A Hagia Sophiáról szóló cikket és a görög nemzetiségi szószóló levelét a következő linken olvashatják görög nyelven: