Húsvét – Το Πάσχα


A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az  előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére, önmegtartóztatásra tanít. Ezt  a húsvéti  ünnepek   (virágvasárnap nagyhét, nagypéntek, nagyszombat húsvéti szent háromnap) követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösdvasárnapig tartó időszakot húsvéti időnek, míg húsvét napjától a fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat húsvét hetének nevezik. 

A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás az újjászületés.

Hagyományok és népszokások

A húsvéthoz  tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, amelyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik.

A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által teremtett szokások. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

Ortodox Húsvét

Az Ortodox Egyház a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget és az azt követő első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon ünnepli, ám az eltérő számítás miatt ez gyakran nem esik egybe a nyugati kereszténység húsvétjával. A görögkeleti húsvét hagyományos szabály szerint nem eshet egybe a zsidó húsvéttal (ha mégis így történne, az Ortodox Egyház egy héttel elhalasztja az ünnepet). Idén az ortodox húsvét egy héttel később lesz (április 19-20), mint a katolikus húsvét,amely idén április 12-13-án lesz.

Μ.Τρίτη – Το Τροπάριον της Κασσιανής απο τον Π. Γαιτάνο

Az ortodox húsvétot az „ünnepek ünnepének” nevezik, összetett liturgiája van, és hét hetes böjt, azt pedig három hetes előkészületi időszak előzi meg. Ezt a tíz hetes időszakot nevezik Triódionnak. A Tiszta hétfőtől Lázár szombatjáig tartó Szent Negyven Nap, vagyis a nagyböjt ideje alatt az ortodox keresztények meghatározott rend szerint nemcsak a hústól, de a tejtermékektől, valamint a bortól és az olajtól is tartózkodnak.

Az ortodox keresztény egyházak a hét hétig tartó böjti időszak végén Krisztus feltámadásának örömhíréről emlékeznek meg a világ minden táján. (forrás: wikipedia)

Húsvéti ételek

Ma Magyarországon húsvétkor szokásosan füstölt sonkát, tojást, fonott kalácsot, egyes régiókban sárgatúrót, szárazkolbászt, valamint különféle édességeket tesznek az asztalra. Görögországban magiritsa  kerül az étkezők elé, valamint bárány és tsureki. (lásd a receptjeinket)

Megosztás:

További bejegyzések

Skip to content