Készülődés a Húsvétra – böjti időszak
Lassan kitavaszodik. Használjuk ki azt, hogy most a koronavírus- járvány miatt kénytelenek vagyunk otthon maradni. Készülődjünk másképp, mint eddig. Gyűjtsük össze a húsvéti szokásokat, recepteket, és emlékezzünk meg a Húsvétot megelőző névnapokra is.
Idén a böjtölés, a többi embertől való elzártságot jelenti, akár több héten keresztül is. Ez az új helyzet alkalmas lesz a visszahúzodóbb életmódra, az elmélyültebb gondolkodásra.
A 7 hétig tartó böjt (Σαρακοστή) időszaka a Tiszta Hétfővel kezdődött (erről korábbi cikkünkben írtunk).A falvakban a férfiak ezen a napon is, mint szokás szerint, elmentek megművelni a földet. A háziasszonyok (με σταχτόνερο) elmosták, kitisztították az összes főzőedényt, lábast, hogy a korábban főzött nem böjti ételek maradványai még csak véletlenül se érintkezzenek az edénnyel, de nem főztek. Innen ered a Tiszta Hétfő elnevezés. A gyermekek újságból, nádszárból és anyagmaradékból papírsárkányt eszkábált maguknak és azt eregették csapatostul, együtt a határban.
A jegyesek és a friss házasok a böjt első időszakában böjti ennivalót küldtek az anyósaiknak és az anyjuknak, csicseriborsót, aszalt fügét, mazsolát, kávét és cukrot (κοκά, κοκάτσα), de kisebb ajándékokat is, mint például zsebkendőket, papucsot is. Α κοκά-t kenyérrel szolgálták fel, amely a ταβά-n (kis, réz tepsi) volt megsütve és semmiféle díszítés nem volt a tetején.
A Nagy Böjt mozgó ünnep, kezdete aTiszta Hétfő, a vége pedig Lazarosz ünnepe, neve napja. A Nagy Böjt ideje alatt nem ünnepelnek, nincs semmilyen nevezetes nap (αόρταστος), sem esküvőt nem tartottak ebben az időszakban, sem eljegyzéseket.
A falu lakói nagyon szigorúan böjtöltek. Kicsik és nagyok olaj nélküli ételeket fogyasztottak (nagyon ritkán azért tettek ételeikbe olajat, ahogyan sütőben sült krumplit is ettek). Az idős emberek gyakran megbetegedtek ebben az időszakban az alultápláltság vagy vitaminhiány miatt.
A Nagy Hét előtt, Lazarosz napja előestéjén a háziasszonyok egészen a 20. századig, babérlevelekkel díszített „kenyeret” sütöttek és a lazarákiát (λαζαράκια).Α lazárákia kis Lazarosz hasonmások voltak tésztából sütve, szemük helyére általában szegfűszeg került. Lazarosz napján kálantát kántáltak (énekeltek), csak lányok járták a házakat és vagy lázárákiát kaptak, vagy piros tojást és kulurákit (vagyis kerek alakú perecet),amelynek a tésztájában általában tachini volt, vagyis szezámmagból sajtolt szezámmag-krém.
Κάλαντα του Λαζάρου: https://www.youtube.com/watch?v=CMuobbisl5E
A Magyarországon ünnepelt Virágvasárnap a görög Κυριακή των Βαϊών-nak felel meg, a templomok bejárata ilyenkor hatalmas pálmafalevelekkel díszített Görögország- szerte. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának az ünnepe 7 nappal Húsvét vasárnap előtt van. Ez már közvetlenül a húsvéti ünnep előkészítése, ami egyben a természet újjászületésének az örömünnepe (Λαμπρή-nak is nevezik a Húsvétot, ami fényeset jelent).
Görögországban ez a legnagyobb és még a nem hívők számára is igen lélekemelő, gyönyörű ünnepsorozat a húsvéti időszak. Ebben a nagyon szomorú, járványos időszakban se feledkezzünk meg az ünnepléséről. Ahogy sok mindenen változtatnunk kellett, így az idei nagy ünnepségekről, templomi szertartásokról is távol kell maradnunk. De otthon, családi körben természetesen ünnepeljünk, süssünk – főzzünk, ajándékozzuk meg egymást!
De nem kell lemondani a szertartásokról sem. Most a koronavírus-járvány miatt, az orthodox egyház húsvéti liturgiáit online is követhetjük. Az alábbi linkeken ( 10 napig) megtekinthetik Arszeniosz Metropolita, Magyarországi és Közép–európai Exarcha böjti időszakban tartott liturgiáit a bécsi székhelyű templomból.
2020. 03. 30- i mise:
https://www.youtube.com/watch?v=JWbgK8ZZOpg
2020. 03. 28.
https://www.youtube.com/watch?v=qwECD3mwKQA&t=2s
2020. 03. 26.
