ΟΧΙ ‒ A GÖRÖGSÉG NEMZETI ÜNNEPE
Az első világháború felkészületlenül érte a görög nemzetet, sorskérdésekben megosztott volt. A nemzet kettészakadása folytatódott a drámai fejleményekkel járó kisázsiai háborút (1919‒1922) követően is, a 20-as, 30-as években.
A két háború között ‒ az óriási gazdasági és társadalmi nehézségek közepette ‒ megindult a fejlődés Hellász földjén is, a második világháború kitörése azonban újabb megpróbáltatások elé állította a görög nemzetet, különösen hogy továbbra is megosztott volt a megoldások tekintetében.
1940. október 28-án, a hajnali órákban Grazi, Olaszország athéni nagykövete ultimátumot adott át a görög miniszterelnöknek, melyben Mussolini követeli, hogy Görögország engedje be az albán határon várakozó 135 ezres olasz hadsereget, hogy elfoglalhassák az afrikai hadszíntér szempontjából fontos stratégiai pontokat. Ioannis Metaxas diktátor-miniszterelnök visszautasította az ultimátumot. NEM-t mondott (ΟΧΙ) az agresszióra. A NEM szót a korabeli görög sajtó kiemelt helyen közölte. Ez a nap, október 28-a azóta a görögség nemzeti ünnepe.
Az egész görög nemzet – pártállástól és politikai állásfoglalástól függetlenül ‒ egy emberként sorakozott fel, hogy visszaverje a többszörös túlerőben lévő Mussolini hadait. Az ellenség sétagaloppnak gondolta az akciót, nem számított komoly ellenállásra. Tévedett. A fegyverzetében és méreteiben kis görög nemzet megállította az agresszort. Dávid legyőzte Góliátot.
Ez a háború 1941 áprilisáig tartott. Ekkor a náci hadigépezet az olaszénál is nagyobb erővel északról betört és megszállta az egész országot. Megkezdődött az évekig tartó nemzeti ellenállás.
Churchill a görögök albániai sikereit kiemelkedő jelentőségűnek tartotta, elsősorban stratégiai szempontból, de azért is, mert ez volt a szövetségesek első sikere a legyőzhetetlennek tűnő német-olasz tengely fölött. Ez reménnyel töltötte el Európa többi bizonytalankodó népét is.
Hivatalosan 1944-ben ünnepelték először október 28-át.
Hálával emlékezünk Leonidász újkori hőseire!
