Görög Figyelő

Új rovatot indít a Görög Intézet mától. Ez a rovat kéthetes rendszerességgel kíván áttekintést adni a görög sajtót foglalkoztató legfontosabb közéleti témákról. A sajtófigyelés szempontjait az alábbiakban foglalta össze Fokasz Nikosz egyetemi tanár.

„Belevágva a feladatba hamar világossá vált, hogy minden egyes alkalommal többszáz oldalas anyagból kell majd összeválogatni egy kétoldalas beszámolót.Ez a sajtófigyelés tehát erősen szelektív, következésképpen szubjektív. Nem is tud más lenni. Ezt igyekszünk ellensúlyozni azonban azzal, hogy a válogatás alapjául szolgáló napilapok – Ethnos, Efsyn, I Kathimerini, Proto Thema, To Pontiki, To Vima és alkalmanként mások is – a görög politikai-ideológia spektrum széles körét fogják át. Napi görög belpolitikai kérdésekben nem foglalunk állást, s amennyire lehet, elszakadva a napi aktualitásoktól, igyekszünk tágabb horizontú témákkal is foglalkozni.” 

2020. május 12. ­– május 31.

Május második felében továbbra is a koronavírus járvánnyal kapcsolatos fejlemények jelentik a legfontosabb eseményeket. Annál is inkább, mivel a sikeres április védekezés után (ezzel kapcsolatos elemzésünket lásd https://gorogintezet.hu/kiemelt/2020/04/feltamadas-koronavirus-idejen/) a görög kormány május elején fokozatos nyitásba kezdett. Kéthónapos forgatókönyvet dolgoztak ki, amelynek során heti szakaszolásban oldották fel a korlátozó intézkedéseket, és próbálták meg újraindítani a gazdaság különböző szegmenseit. 

Május elején szigorú egészségügyi és fizikai távolságtartási szabályok mellett újra indították a fodrászatokat és a könyvesboltokat, megnyitották a templomokat az imára érkező hívek számára. Misézni azonban csak május közepétől lehetett. Az érettségiző évfolyamok ekkor térhettek vissza osztálytermeikbe, s szigorú feltételek – 1 fő 25 négyzetméterenként, s napernyőkként két napozóágy – mellett ekkor nyitották meg a fizetős strandokat is.

Az eredetileg tervezettnél egy kicsit korábban, végül is május 18-án nyíltak meg a bevásárlóközpontok. A vásárlók számát 20 négyzetméterenként egy főben maximálták. A maszk viselését a személyzet és a vásárlók számára is kötelezővé tették.

Az óvatosságot visszaigazolták az eredmények. A koronavírus áldozatainak napi átlaga májusban alig haladta meg az egy főt, miközben május utolsó három napjában egyetlen áldozat sem volt.

Június elseje újabb fontos mérföldkő az újraindítás terén. Megnyílnak a bölcsődék, óvodák és az általános iskolák. Ami pedig görög gazdaság meghatározó ágazatát a turizmust illeti, június 1-én újra kinyitnak az egész évben működő szállodák és a tervek szerint június 15-től Athén és Thesszaloniki repülőtere már külföldi turistákat fogad. Ezzel remélik enyhíteni a válság gazdasági következményeit, amelyek persze mindenképpen súlyosak leszek. A 2020-ra vonatkozó gazdasági előrejelzések többsége Görögországban tíz százalék körüli visszaeséssel és 20 százalékos munkanélküliséggel számol.

A járványnak azonban pozitív következményei is lehetnek. A kijárási korlátozások bevezetése új lendületet adott a sétáló Athén több évtizedes, sokszor viharos fordulatokat is megért elképzelésének.

Május közepén az Athéni képviselőtestület megtárgyalta a városközpont, a Plaka negyed és a Szintagma tér környékének autómentesítését. Számos esetben így például a Panepisztimiu úton a járdák kiszélesítését javasolták.

Az athéni képviselőtestület ajánlásainak megfelelően a kormány májusban döntött arról, hogy június közepétől kísérleti jelleggel három hónapra bevezeti az autók mozgását korlátozó intézkedéseket a városközpontban. Az eszmecsere azóta is folyik. Egy városépítész csoport a Sztadiu út  sétáló utcává alakításának tervével állt elő, aminek előfeltételeként a vele párhuzamos, ma egyirányú hatsávos Panepisztimiou-n visszaállítanák az egykori kétirányú forgalmat.

A napi aktualitások sajátos, sokszor a messzi múltba visszarepítő,ezért tágabb horizontú típusát képviselik az évfordulók.

1936. május 9-e délelőttjén egy Thesszaloniki sztrájk és munkástüntetés résztvevője, a 25 éves Taszosz Tuszisz holtan esik össze a tömegbe lövő rendőrök golyójától. Társai egy ajtóra fektetik és elindulnak vele a város közigazdasági központja felé. Útközben találkoznak édesanyjával, aki így értesül fia haláláról. A halott gyermeke fölé görnyedő anya bánatát megörökítette egy arra járó fotós. A fényképet másnap publikálta a Görög Kommunista Párt lapja, a Rizoszpasztisz. Ennek a fotónak a hatására írta meg Jannisz Ritszosz Epitafiosz(Sírfelirat) című versciklusának első 16 darabját. A megjelent példányokat nagyon gyorsan elkapkodták, a maradékot 1936 augusztusa után a Metaxasz diktatúra idején, mint felforgató irodalmat megsemmisítették. Ritszosz végül is 1956-ban egészítette ki, s tette teljessé a versciklust. Az akkoriban Párizsban élő Mikisz Theodorakisz megzenésítette, és első előadói Grigorisz Bithikocisz és Keti Thimi tették világhírűvé.

Május 29-e az egykori Bizánci Birodalom fővárosának Konstantinápoly – ma Isztambul – 1453-as elestének évfordulója. Törökországban ez nemzeti ünnepnek számít, Ilyenkor mindig felmerül, hogy az egykori bizánci ortodox bazilikát, most az UNESCO világörökség részeként múzeumként működő Hagia Szophiát ismét mecsetként fogják használni. Így az évforduló újabb tüskét jelent az évtizedek óta amúgy is feszültségekkel terhelt görög-török kapcsolatokban. Pillanatnyilag azonban még érvényesnek látszik Erdogan egykori álláspontja, amely szerint – először töltsük meg a Sultan Ahmet mecsetet, s aztán majd meglátjuk.

Legutóbb Erdogan február végi döntése, hogy megnyitja Törökország határait az országában tartózkodó menekültek és bevándorlók előtt, okozott robbanásveszélyes helyzetet a görög-török szárazföldi határon és feszültséget az államközi kapcsolatokban. Ennek a konfliktusnak májusban az adott újabb aktualitást, hogy a görög kormány 40 kilométerrel meghosszabbítani tervezi az Evrosz (Marica) határfolyó mentén már most is létező kerítést.

Végül, május 31-én „PAOK: A nap, amikor elment Lóránt Gyula (Γκιούλα Λόραντ)” címmel emlékezett meg a Thesszaloniki focicsapat egykori vezetőedzőjéről az Ethnos című napilap.

Az Aranycsapat egykori középhátvédje volt az, akinek edzősége alatt a PAOK először szerzett bajnoki címet 1976-ban.  Lóránt Gyula először 1974-ben egy Olimpiakosz elleni 2-0-ás győzelemmel mutatkozott be a PAOK csapatánál, s 1981. május 31-én szintén az Olimpiakosz elleni győztes mérkőzés közben, a kispadon kapott végzetes szívrohamot, s hunyt el.  

(A jelen sajtófigyelésben az Ethnos, Efsyn, I Kathimerini, To Vima lapok tudósításaira támaszkodtunk.)