Görög Figyelő

2020. június 01. – június 15.

A mai nap – 2020. június 15-e – legfőbb híre, hogy Görögország megnyitja repülőtereit több mint kéttucat ország turistái előtt. A lépés elkerülhetetlennek tűnik a görög gazdaság meghatározó szegmense, a turizmus beindítása szempontjából. A Turisztikai Minisztérium még május 29-én jelölte meg azt a 29 országot, ahonnan korlátozás nélkül léphetnek be az országba a turisták.

Az ő esetükben csak alkalmanként, a fenti listában nem szereplő Spanyolországból, Hollandiából és Olaszoroszából érkező utasok esetében azonban minden esetben kötelező tesztet alkalmaznak. A szigetek egészségügyi szolgálatait megerősítették, mikrobiológiai elemzőket telepítenek oda. Az adott esetben helyben levett tesztmintákat azonban alapértelmezésben központi laborokban vizsgálják. Ez persze a szállítás megszervezése mellett bizonyos késlekedést is eredményezhet. A fenti lépésekkel összhangban a mai napon nyitnak a szezonális szállodák, a múzeumok és gyógyfürdők is.

A kormány, Kiriakosz Mitszotakisz miniszterelnökkel az élen azt sugallja, hogy Görögország készen áll, s a kormány alaposan végig gondolt tervvel rendelkezik az ország menyitására. Hetek óta folytatott kampánya újabb részeként a miniszterelnök június 14-én vasárnap Szantorini szigetén járt, ahol egy fővárosi séta, s a régészeti kiállítás megtekintése után,

a CNN televíziónak adott hosszú és részletes interjút a koronavírus-járvány elleni sikeres védekezésről és a vendégek fogadására tett előkészületekről.

A vendéglátás beindulása azonban még külföldi turisták nélkül sem kockázatmentes. A görög sajtó sötét színekkel festette le azokat a – többek között a Mykonoszon tapasztalt- eseteket, amikor a nyári ellazulásra a karantén alatt kiéhezett celebek, semmibe vették a fizikai távolságtartás legelemibb szabályait is. A hatóságok helyi, lokális karanténok rendszerének kidolgozásával, a konkrét esetben pedig húszezer eurós büntetés kiszabásával igyekeztek súlyt adni a szabálykövetés fontosságának.

A kormány nemcsak a turizmus beindulását, hanem saját elfogadottságát tekintve is optimista lehet. Nyolc darab májusban elvégzett közvéleménykutatás összesített eredményei alapján a megkérdezettek kétharmada pozitívan értékelte a kormány működését, s nyolcvan százalékuk a járvány megfékezésére hozott intézkedéseket is. A munkahelyek védelme terén azonban a közvélemény megosztottabbnak bizonyult. 52,5 százalék értékelte pozitívan az ezen a téren meghozott intézkedéseket. Kétharmaduk támogatta viszont a kormánynak a török kihívásokkal szembeni magatartását. Ez utóbbi kérdés nem is a kormány támogatottsága miatt fontos, hanem mert úgy tűnik, Görögországban közmegegyezés van abban, hogy Törökország csakugyan folyamatos kihívást jelent az ország számára.

Ez a tény ad különös jelentőséget annak, hogy június 9-én Görögország és Olaszország külügyminiszterei aláírták a két ország közötti kizárólagos gazdasági övezetet meghatározó egyezményt. Ennek előzménye volt az 1977-ben aláírt egyezmény a két ország közötti kontinentális talapzat meghatározásáról. Akkoriban a halászati jogok miatt nem tudtak megegyezni, a mostani viszont megadja az olasz halászoknak azt a jogot, hogy Rodosz környékén is halászhassanak. A görög fél rugalmassága ezúttal annak volt köszönhető, hogy ezzel a megállapodással reméli Görögország semlegesíteni az Erdogan török elnök és Szarrádzs libiai miniszterelnök által tavaly novemberben aláírt hasonló egyezményt.

A török és líbiai felek által aláírt egyezmény ugyanis deklaráltan abból az álláspontból indult ki, hogy a görög szigeteknek, így Krétának vagy Rodosznak sincs kontinentális talapzata. Erre alapozva június elején Erdogan és Szarrádzs már közös geológia kutatások elindításáról állapodtak meg Kréta közvetlen térségében. Görögország most egy erős mediterrán szövetségesre tett szert, elemzők szerint azonban a döntő az lesz, hogy Egyiptommal sikerül-e majd hasonló egyezményre jutnia. A tét nem kicsi, mert a Földközi- tenger délkeleti térségében jelentős földgázlelő helyeket sejtenek, s évek óta nagyon nagy a helyezkedés ebben a kérdésben. A térség valamennyi országa hosszabb távú gazdasági előnyökben reménykedik.

A török és líbiai felek által aláírt egyezmény ugyanis deklaráltan abból az álláspontból indult ki, hogy a görög szigeteknek, így Krétának vagy Rodosznak sincs kontinentális talapzata. Erre alapozva június elején Erdogan és Szarrádzs már közös geológia kutatások elindításáról állapodtak meg Kréta közvetlen térségében. Görögország most egy erős mediterrán szövetségesre tett szert, elemzők szerint azonban a döntő az lesz, hogy Egyiptommal sikerül-e majd hasonló egyezményre jutnia. A tét nem kicsi, mert a Földközi- tenger délkeleti térségében jelentős földgázlelő helyeket sejtenek, s évek óta nagyon nagy a helyezkedés ebben a kérdésben. A térség valamennyi országa hosszabb távú gazdasági előnyökben reménykedik.

Ami a görög középtávú gazdasági kilátásokat illeti, a koronavírus-járvány gazdasági következményei ma még kevéssé átláthatók. Nem kétséges, az évek óta amúgy is gyengélkedő és a turizmusra erősen támaszkodó görög gazdaság erősen kitett a koronavírus-járvány miatti leállásnak.  A neheze sok szempontból még hátravan.

A gazdasági újraindítás pénzügyi hátterének megerősítése érdekében a görög állam június elején tízéves futamidejű kötvényt bocsátott ki, amelyet mintegy hétszeresen túljegyeztek, így a görög állam viszonylag alacsony 1,5 százalékos kamat mellett kétmilliárd eurós bevételre tett szert. Egy állam hitelfelvétele, s így eladósodása persze mindig kétélű dolog, de ha arra gondolunk, hogy Görögország második világháború utáni legtartósabb válsága tíz évvel ezelőtt éppen azzal kezdődött, hogy a pénzpiacok nem voltak hajlandók akár középtávon is hitelezni a görög államnak, a Sziriza kormányzásának végén kezdődött és most az Új Demokrácia alatt is folytatódó visszatérés ehhez a pénzügyi normalitáshoz, óvatos optimizmusra adhat okot.